Türkiz

A Türkiz egy francia kifejezés, ami azt jelenti “ török kő”.

A pierre, a Türkiz francia kifejezésből származik, ahol a “pierre” fordítása “kő”.

Sokan úgy hiszik, hogy a Türkiz Törökországból származik de ez nem igaz.

Törökországban sok Türkizzel kereskedtek és kereskednek a mai napig.

A felvásárolt és eladott Türkizek Iránból vagy a Sínai-félszigetről származnak.

Legelőször a Türkizt, egy Velencei kereskedők által került Európába és így jelent meg Török bazárokban is.

Az idő múlásával a Türkizt mint nevet a magas színvonalú türkizkékben megjelenő kék Türkiz jelölésére használták.

Mielőtt a Türkiz “türkizkék lett”, az egész világon más néven vált ismertté.
Például Gubelin (1966) és Pearl (1976), de leírtam az összeset:

Agafit: Perzsa Türkiz (mai Irán).

Amerikai Türkiz: halványkék, porózus türkiz.
Ezek a jellemzői, földrajzi eredetétől független.

Azték kő: Általános kifejezés, amelyet sok ásványra alkalmaznak, beleértve a zöld árnyalatú Türkizt is.

Pókháló Türkiz mátrix: Türkiz erős pókhálószerű mátrixszal/mintával.

Tojáshéj Türkiz: Türkiz mátrixszal, amely repedezettnek tűnik.

Egyiptomi Türkiz: A gyenge kék színű vagy a sárga-zöld színe miatt kevésbé szeretett Türkiz.
Ezt a nevet az Egyiptomi lelőhelyéről kapta.

Mexikói Türkiz: Az “amerikai Türkiz” szinonímája.

Perzsa Türkiz: Kivételes, világoskék türkiz a jelenleg Irán néven ismert régióból.

A közelmúltban a “perzsa Türkiz” nevet a kiváló minőség miatt kapta a kő, eredetétől függetlenül.

Szikla Türkiz: Kő, amely Türkizt és más ásványokat tartalmaz.

Fehér bivaly kő: Alumínium-foszfát, technikailag nem Türkiz, de gyönyörű és gyakran ilyen néven forgalmazzák. Csak egy bányában található Nevadában.

“Természetes Türkiz”:

A természetes Türkiz névnek vagy kifejezésnek két féle jelentése van kereskedelemben.

Az első kifejezés maga a Türkiz név, ami azt jelenti, hogy semmilyen módon nem kezelték festékekkel, stabilizálták epoxival vagy más olyan kémiai kezelésekkel, amelyek célja a kő színének, keménységének vagy csillogásának megváltoztatása.

A természetes Türkiz nem található meg könnyen a piacon.

A bányászott Türkizek 3-10% -a kellően keményen ahhoz, hogy, stabilizáló nélkül felhasználható legyen az ékszerekben.

A természetes Türkiz valóban ritka.

A természetes Türkiz nevet olyan Türkizre is használják, amit nem festettek vagy stabilizáltak epoxi gyantával, de viasz- vagy olajbevonatot kaptak a védelem érdekében.

Mivel a Türkiz porózus ásvány így elszíneződhet, foltos lehet és kiszáradhat egy idő után.

“Természetes feldolgozott Türkiz”:

A “természetes feldolgozással” készült Türkizek már régóta jelen vannak a piacon.

Ez szabadalmaztatott módszer, de nagyon keveset tudunk róla.

A valódi kék Türkizt beáztatják egy nem mérgező vegyi anyagba a szebb csillogás és a szín fokozása érdekében.

Ez módszer nem hagy fizikai bizonyítékot a változtatásra.

Egy előnye viszonyt van, az, hogy a titkos kezelésnek alávetett Türkiz kevésbé valószínű, hogy idővel elszineződik.

Az eredeti, prémium Türkiz:

A legjobb minőségű és legszebb kék színű Türkizt Iránban bányásszák több mint 5000 éve.

Noha az Iráni termelés a világ teljes termelsének csak kis részét teszi ki, mégis az ott található türkizek felelnek meg legjobban a magas minőségi követelményeknek és ehhez hasonltják a többi türkizt is.

Iránban a Türkizt „Ferozah” -nak nevezik, ami azt jelenti: „győzelem”.

Ez Irán nemzeti drágaköve.

A legjobb Iráni Türkiz mélyebb kék színű mint a többi, kevesebb mátrixú, mint a legtöbb máshol bányászott Türkiz.

A felületén lévő fehér foltok miatt is meg lehet különböztetni.

A Türkiz soha nem egy kemény ásvány, ám az iráni türkiz általában nehezebb, mint más helyeken bányászott türkiz.

Manapság csak az USA délnyugati részéből származó Türkiz áll a legközelebb minőségileg az Iráni Türkizhez, színgazdagságban és szépségben.

A perzsa Türkiz három minőségi csoportba sorolható:

Angushtari:
Ez az első osztályú, amely a legjobb ékszerekhez is megfelelő.

Ezeknek a köveknek élénk kék “perzsa Türkiz” színük van, kevés folttal vagy mátrixszal.

Barkhaneh:
Ez másod osztályú Türkiz, hasonlóan az Angushtari-hoz, de több folttal és mátrixszal.

Arabi:
Ezeken a köveken halványkék vagy zöld árnyalat van és a nem kívánt foltok miatt harmadosztályúnak ítélték meg.

(A perzsa Türkiz foltjai inkább fehérek, nem feketék.)

A türkizt kereskedelmi szempontból Iránban csak egy helyen bányásszák: az Ali-mersai hegység egyik szakaszán, Mashhad városán kívül.

Hamis Türkiz, avagy a nagy átverések.

Afrikai Türkiz:

AZ AFRIKAI TÜRKIZ EGYÁLTALÁN NEM TÜRKIZ! 
Az Afrikai Türkiz egyfajta Jáspis, melyet Afrikában bányásznak és gyakran festenek is, hogy türkizszerű színe legyen.

A megtévesztő kinézetét még az is fokozza, hogy a felületén lévő mátrixok, hasonlítanak a Türkiz mátrixaihoz.

Az Afrikai Türkiz önmagában is gyönyörű.

A probléma akkor merül fel, ha eredeti türkizként értékesítik.

Az Afrikai Türkizt árusító Magyar internetes oldalak több mint a fele nem ismeri el, hogy a nem valódi Türkizt értékesítenek.

Nem tudhatjuk, hogy ezt tudatlanságból árulják vagy a haszonszerzés miatt. A türkiz ritka; a jáspisból rengeteg van.

A természetes ásványok minden esetben sokkal értékesebbek, nem szabadna mindenféle vegyi anyaggal festeni, stabilizálni stb..

Mindenféle eljárás során elveszti a természetességét ezért szakmailag ezek már nem valódiak és soha nem is lesznek.

Amennyiben érdekelnek a Türkiz további hamisítványai, olvasd el az erről szóló cikkünket a blogunkon.