Kordierit-Iolit

A Iolitot „vízzafírnak”, Kordieritnek vagy Dikroitnak is nevezik.

A Cordierite átlátszó vagy áttetsző formáját írja le, és az utóbbi időben népszerű drágakővé vált.

A Iolitot évszázadok óta viselik, és a nevét az „Ios”-ból – az ibolya görög szóból – kapta.

Gyakran állítják, hogy erős pleokroizmusa miatt az ókori vikingek Iolitot használtak a felhős napokon történő hajózáshoz.

Feltételezik, hogy polarizáló szűrőként működött, és lehetővé tette az ókori tengerészek számára, hogy meghatározzák a nap helyzetét.

Az Iolit lehet világoskék vagy mélykék, és általában lilás árnyalatú.

A mélyebb színű kövek értékesebbek.

Léteznek belőle ritkább változatok is.

1991-ben volt elősször dokumentálva az Iolit-Napkő speciális anyag, azóta több kutatást is végrehajtottak rajta.

Különlegességét az Iolit belsejében lévő, vérlemezkékhez hasonlító csillogó, vöröses, narancssárgás, réz színű Hematit adja.

A Hematit jelenlétén felül mikroszkópos és Raman spektroszkópos vizsgálatok bizonyítják, hogy nagyon egyedi anyagról van szó, más is található benne.

Különösen érdekes a benne lévő antofillit hosszúkás egykristályos zárványa ami nem jellemző, a különálló prizmás antofillit zárványok nagyon ritkák, és kevés dokumentáció található erről az "egybenövésről" a szakirodalomban.