Feltűnő kristályképződményeiről híres, és gyakran keresik az ásványgyűjtők és a rajongók.
Neve a görög „apo” „off” és a „phyllon” „levél” szavakból származik, mivel melegítéskor hajlamos pelyhesedni vagy "hámlani", ami a zeolitokra jellemző.
Egy szilárd oldatos ásványianyag sorozathoz tartoznak, amely magában foglalja a fluorapofillitet (K), a fluorapofillitet (Na) és a hidroxiapofillitet (K).
A fluoropofillit-(K) a leggyakrabban előforduló típus.
A legritkább fluorapofillit-(Na) ortorombikus rendszerben kristályosodik, míg a többi a tetragonális rendszerben képződik.
Kémiailag az Apofillit egy hidratált kálium-kalcium-szilikát ásvány, amelynek kémiai képlete KCa4(Si4O10)2F·8H2O.
A vízmolekulák jelenléte a szerkezetében hidratált ásványi anyaggá teszi.
Az apofillit kristályok jellemzően prizmás vagy piramis alakúak, tetragonális kristályrendszerrel.
Gyakran átlátszó vagy áttetsző kristályok formájában fordulnak elő, bár egyes fajták a szennyeződések miatt eltérő színt mutathatnak.
Általában vulkáni kőzetekkel társulva található , különösen a bazalt , andezit vagy hasonló magmás képződmények üregeiben vagy hólyagjaiban.
Ezek az üregek ideális feltételeket biztosítanak a kristályok kialakulásához, lehetővé téve a jól meghatározott minták növekedését.
Ezeknek a kristályoknak a mérete az apró, mikroszkopikus szemcséktől a nagy, lenyűgöző, több centiméteres vagy még nagyobb méretű képződményekig terjedhet.
Tehát az Apofillit képződése szorosan összefügg a vulkáni tevékenység és a hidrotermális átalakulás folyamataival.
Jellemzően színtelenek vagy fehérek, de zöld, sárga, rózsaszín, barna vagy akár színtelen árnyalatokat is mutathatnak. A színeltérések gyakran a kristályrácson belüli szennyeződések miatt következnek be.
India, különösen Maharashtra állam, kiváló minőségű apofillit kristályok bőséges lelőhelyéről híres , különösen olyan régiókban, mint Poona (ma Pune) és Jalgaon. További figyelemre méltó események Németország, Izland, Brazília, Mexikó és az Egyesült Államok.
