Brazíliai Kloritos Kvarc nagy marokkő

Lelőhelye: Brazília, Minas Gerais

A marokkő a leghosszabb pontján kb 40,3 mm, a legszélesebb pontja kb 22,9 mm.

Az ásványok világában a látványos megjelenés mellé szinte törvényszerűen párosulnak a hangzatos marketingnevek, és ez alól a Kloritos Kvarc sem kivétel.

A kereskedők polcain gyakran találkozhatunk „Zöld Fantomkvarc”, „Lodolit” vagy a misztikusabb „Sámánkvarc” és „Garden kvarc” elnevezésekkel.

Fontos azonban látni, hogy ezek nem önálló ásványfajok, hanem egy gyűjtőnév alá tartozó, kereskedelmi célú fantázianevek, melyek célja, hogy a zárványos hegyikristályokat különlegesebbnek tüntessék fel.

Amit a köznyelvben csak „kloritnak” hívunk, az valójában nem egyetlen ásvány, hanem egy összetett ásványcsoport, amelynek tagjai a kvarckristály növekedése során épülnek be a kő szerkezetébe.

Bár a legtöbben a zöld színt azonosítják a klorittal, a valóság ennél sokkal színesebb.

A vastartalomtól, a magnéziumtól és az oxidáció fokától függően ezek a zárványok megjelenhetnek mélyzöld, szürkés, fehéres, vagy akár egészen sötét, már-már fekete árnyalatokban is.

Gyakori, hogy a zárványvilág nem csupán zöld mohára emlékeztet, hanem egy szürke ködfátyolra vagy fehér, pelyhes felhőkre a kristály belsejében.

A leglátványosabb jelenség, amikor a klorit úgynevezett „fantomot” alkot.

Ez olyankor történik, amikor a kvarc növekedése egy időre megáll, és a felületére finom kloritpor rakódik le.

Amikor a növekedés újraindul, a friss kvarcréteg bezárja ezt a réteget, megőrizve az eredeti kristályformát a kő belsejében.