Szerpentin

A Szerpentin egy darab ásvány neve hanem egy egész csoporté.

Ez a név az ásványok nagy csoportjára vonatkozik, amelyek megfelelnek ennek az általános képletnek: (X)2-3(Y)2O5(OH)4.

Ebben a képletben X a következő fémek egyike: magnézium, vas, nikkel, alumínium, cink vagy mangán; és Y jelentése szilícium, alumínium vagy vas.

A megfelelő általánosított képlet tehát a következő: (Mg,Fe,Ni,Mn,Zn)2-3(Si,Al,Fe)2O5(OH)4.

A Krizotil, az Antigorit és a Szerpentin a három elsődleges Szerpentin ásvány.

Sok más szerpentin ásvány létezik, amelyek többsége ritka.

A Szerpentincsoportba tartozó ásványok hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló folyamatok révén alakulnak ki.

Gyakran finom szemcsés keverékekként fordulnak elő, és nehéz lehet megkülönböztetni a kőzeten belül.

A geológusok ezeket az anyagokat általában "Szerpentinnek" nevezik az egyszerűsítése érdekébe, nem pedig konkrétabb neveknek találnak ki nekik.

Szerpentin ásványok keletkeznek ott, ahol a Peridotit, a Dunit és más ultramafikus kőzetek hidrotermikus metamorfózison mennek keresztül.

Az ultramafikus kőzetek ritkák a Föld felszínén, de bőségesen megtalálhatók máshol, például az óceáni kéreg alapja.

Metamorfizálódnak a konvergens lemezhatárokon, ahol egy óceáni lemez nyomódik le a köpenybe.

Itt vannak kitéve hidrotermikus metamorfózisnak.

A folyamat vízforrása az óceáni lemez kőzeteiben és üledékeiben felhalmozódott tengervíz.

A hidrotermikus metamorfózis során az Olivin és Piroxén ásványok Szerpentin ásványokká alakulnak át, vagy váltják fel őket.

Az itt keletkezett metamorf kőzetek egy része szinte teljes egészében Szerpentin ásványokból áll.

Ezeket a Szerpentinben gazdag kőzeteket "Szerpentiniteknek" nevezik.