Idén már meg sem tudom számolni hány hamisítványról húztuk le a leplet, de úgy néz ki van még ott ahonnan ez csodálatos kék Kunzit is érkezett!
Kezdjünk is bele hogy mi is ez és hogyan készül ez az "új,nagyon ritka" anyag.
Amikor a gyanútlan vásárló meglát egy „Kék Kunzitot”, a természet ritka csodáját véli felfedezni.
A valóság azonban sokkal kiábrándítóbb.
Hamis kék Kunzit
Amit látsz, az nem geológiai folyamatok eredménye, hanem egy agresszív ipari manipuláció, amelynek egyetlen célja: a drágakőpiac egyik legolcsóbb, „eladhatatlan” alapanyagát luxuscikké varázsolni.
Nézzük lépésről lépésre, hogyan zajlik ez a modern kori, megtévesztő alkímia.
A hamisítás első lépése a megfelelő alapanyag kiválasztása.
A természetben a Kunzit ( hivatalos nevén Szpudomén ), gyakran fordul elő halvány, jellegtelen színekben.
Fakó sárgás, barnás, vagy piszkos-szürkés zöld kristályok.
Ezeket főként Afganisztánban és Pakisztánban bányásszák tonnaszámra.
Eredeti állapotában ez az anyag drágakőként szinte értéktelen.
Ipari szpoduménnek vagy gyenge minőségű ásványnak számít.
Senki nem akarná ékszerbe foglalni.
A hamisítók rájöttek, hogy ez az olcsó anyag kémiailag tökéletes alany egy kis „tuningoláshoz”, mivel tartalmaz nyomokban vasat (Fe) és mangánt (Mn).
Itt történik a varázslat – és a csalás technikai része!
A köveket nem csiszolják meg azonnal, hanem nyers állapotban vagy előformázva küldik a laborba.
A cél nem a kő tisztítása, hanem a rácsszerkezetének erőszakos megváltoztatása.
A szín mesterséges létrehozásának folyamata egy olyan érdekes módszerrel zajlik, amely azonnal leleplezi az ipari beavatkozást: ez a Gamma sugárzás, avagy a Kobalt bunker beélesítése.
A köveket egy vastag falú kamrába helyezik, ahol Kobalt-60 izotópokból származó, nagy energiájú Gamma-sugárzásnak teszik ki őket.
A gammasugarak áthatolnak a kövön, és „kilökik” az elektronokat a helyükről.
Ezek az elszabadult elektronok csapdába esnek a kristályrács hibáiban (ahol a vas és mangán szennyeződések vannak), és a korábban színtelen vagy sárgás kő szerkezete megváltozik, és hirtelen elkezdi elnyelni a fény vörös tartományát ezáltal a kő zöldeskékre vagy "jegeskék" színűre változik.
Ez nem egy „javítás”, mint a zafírok hőkezelése (ami a természetes folyamatokat imitálja).
Ezután jön a csiszolás és a végeredmény...:
Mivel a „Sugárkezelt Kunzit” név nem hangzik jól, ráaggatják a „Kék Kunzit” nevet, kihasználva a valódi (rózsaszín) Kunzit presztízsét.
Honnan tudjuk, hogy hamisítványról van szó?
A besugárzás nyomot hagy.
Ha egy spektroszkóppal megvizsgáljuk ezeket a köveket, a látható fény tartományában, 630 nanométernél egy jellegzetes elnyelési sávot (csúcsot) látunk.
Forrás: GIA
Ez a „630 nm-es defektus” a besugárzás ipari névjegye.
A természetes köveknél ez jellemzően hiányzik vagy más formát mutat. Ez a sáv a bizonyíték arra, hogy a kő rácsszerkezetét mesterségesen „megerőszakolták”.
Viszont a tudomány iránti tisztesség megköveteli, hogy feltegyük a kérdést: Létezik-e igazi, természetes kék szpodumén? Vagy az egész csak egy kitaláció?
A válasz: Igen, létezik.
Olyan ritka és olyan mulandó, mint a reggeli dér a sivatagban.
Viszont nem kell aggódni, hamarosan a magyarországi piacon is tömegesen megfognak jelenni ezek a sugárzott csodák, és persze mindegyik egytől egyig igazi lesz és természetes és…Nem sugárzott!
Ahogy sok minden...
Mégis mennyi lehet az a mennyiség ami hamarosan betör a hazai és a nemzetközi piacra?
Hát nem is tudom...
Kicsit elkanyarodtam a témától, folytassuk!
Tehát a természet képes előállítani azt a kékes árnyalatot, amit a laboratóriumok másolnak.
Csak éppen a Földanya nem használ gyorsítókat – neki van ideje.
Viszont van egy rossz hírünk: a "természetes" plecsni nem menti meg a követ a végzetétől.
Ugyanis a természetes kék Szpudomén egy "vámpír", ami elmenekül a napfény elől.
No de vessünk egy pillantást a földalatti laboratóriumba, hogy meg tudjuk:
Hogyan "festi" kékre a természet?
Azt már tudjuk, hogy a kék színt egy rácshiba (színközpont) okozza. De ki nyomja meg a gombot a föld alatt, ha nincs ott technikus?
A válasz a természetes radioaktivitás.
A Szpodumén kristályok jellemzően pegmatitokban (nagyszemcsés magmás kőzetekben) növekednek.
Ezek a pegmatitok gyakran igazi geológiai "szeméttelepek": tele vannak ritka elemekkel, köztük radioaktív ásványokkal is (pl. urinit, torit, vagy kálium-40 izotópok a földpátokban).
A szpodumén kristály évmilliókig pihen a föld mélyén, közvetlenül radioaktív kőzetek mellett.
Ezek a szomszédos ásványok folyamatosan, alacsony dózisú gamma-sugárzást bocsátanak ki.
Ezt egy laborban 2 óra alatt elérik nagy erejű kobalt-ágyúval.
Viszont a szegény természetnek nincs ilyenje így ezt a természet 10-50 millió év alatt végzi el a gyenge háttérsugárzással.
Ezután a sugárzás lassan "kilöki" az elektronokat, csapdába ejti őket a vas/mangán szennyeződéseknél, és a kő – a vaksötétben – lassan kékre vagy zöldre vált.
Tehát: A természetes kék szpodumén valójában ugyanúgy "besugárzott", csak a forrás természetes.
Nem, ezek a képen szereplő "kék Kunzitok" is kezeltek
Mielőtt még elkezdődne a lincselés amit már a lelki füleimmel hallok...:
De hát a természetben is éri sugárzás, és ott is kék! Akkor nem mindegy?
"Honnan tudjuk, hogy igazi-e vagy sem, blablabla...?!”
Ne felejtsük el azt, amit eddig tanultunk, és amit a szakma hivatalosan ásványként definiál.
Az egyik legszigorúbb szabály ebben a szakmában az, hogy csak akkor hívhatunk egy anyagot ásványnak, ha az a természetben természetes úton keletkezett és esett át sugárzáson.
Onnantól fogva, hogy a csiszoláson kívül bármilyen emberi beavatkozás történik egy ásványban – legyen az hevítés, sugárzás, vagy bármi más –, hivatalosan már nem tekinthetjük ásványnak, hanem csak műterméknek.
Ez egy megkérdőjelezhetetlen szakmai tény.
Nem mellesleg kötelező feltüntetni a kereskedőnek hogy ezek a termékek mesterséges besugárzáson estek át!
Ha meg nem tudja...
Na de térjünk vissza a kék Szpudoménra és, hogy miért lehet bátran hívni "Schrödinger drágakövének"!
Miért nem láttad eddig a kereskedelmi forgalomba soha?
Ha a természet megcsinálja, miért nincs tele vele a piac?
Miért kell hamisítani?
Azért, mert a természetes kék Szpodumén egy geológiai paradoxon.
A kő színe a sötétben születik. A föld mélyén nincs UV-sugárzás, ami tönkretenné a gyenge elektroncsapdákat.
A kő ott "boldogan kék".
A probléma abban a pillanatban kezdődik, ahogy a bányász a felszínre hozza.
A természetes kék Szpodumén (főleg az afganisztáni és brazil leletek) sokszor tenebreszcens tulajdonságokat mutat.
Ez azt jelenti, hogy a színe változik a fényviszonyoktól, de sajnos az irány egyirányú utca: a fakulás felé.
Amint a felszínre kerül és napfény éri, a millió év alatt felépített színközpontok instabilak lesznek.
A Nap UV-fotonjai ugyanúgy "szétütik" a természetes csapdákat, mint a mesterségeseket.
A ritka, természetes kék kő a szemed láttára (napok, hetek alatt) válik unalmas, színtelen vagy fakó "kunzit-rózsaszín" (ha van benne elég mangán) kaviccsá.
Ezért hívhatjuk "Schrödinger drágakövének": Létezik kék színben, de ha rávetül a fény, hogy megnézd, megszűnik kéknek lenni.